Amit a gép csendben elvesz

Kutatási eredményErős Egyesült Királyság

A „melegszívű” AI ára

Az AI-cégek versengve teszik a chatbotokat barátságosabbá, empatikusabbá és személyesebbé, hiszen a felhasználók szeretik a közvetlen, támogató hangot. De ennek ára is lehet. Az Oxford Internet Institute kutatói öt modellt (köztük a GPT-4o-t) hangoltak kifejezetten melegebb, támogatóbb kommunikációra, ugyanazzal a finomhangolási módszerrel, amelyet a modell személyiségének alakítására is használnak, majd 439 792 választ hasonlítottak össze az eredeti modellek válaszaival. A barátságosabbra hangolt modellek 10–30 százalékponttal magasabb hibaarányt produkáltak a vizsgált feladatokban, és körülbelül 40 százalékkal nagyobb eséllyel erősítették meg a felhasználók téves meggyőződését. Ez különösen akkor vált szembetűnővé, amikor a felhasználó szomorúságot fejezett ki: ilyenkor a barátságosabb modellek és az eredeti változatok közötti pontossági különbség tovább nőtt. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy önmagában a finomhangolás okozza-e a romlást. Ehhez három modellből érzelmileg semleges változatot is készítettek, és ezek teljesítménye nem romlott olyan következetesen, mint a kedvesebb változatoké. A tanulság nem az, hogy a barátságos AI önmagában káros, hanem hogy a kedvesebb, megerősítőbb kommunikáció nem feltétlenül semleges tervezési döntés: bizonyos helyzetekben a pontosság rovására mehet, különösen akkor, amikor a felhasználó érzelmileg sérülékeny vagy eleve téves meggyőződéssel érkezik.

Miért erős? Öt különböző modellt vizsgáltak, 439 792 megfigyelést elemeztek, és kontrollként eredeti, illetve semlegesebb hangolású modelleket is használtak. A tanulmány a Nature-ben jelent meg 2026-ban.

Forrás: Ibrahim, Hafner & Rocher (Oxford Internet Institute) · Training language models to be warm can reduce accuracy and increase sycophancy · Nature, 2026 — link

Kutatási eredményKözepes Németország, Finnország

Kié volt az ötlet? Az AI-memóriarés

Amikor egy chatbottal közösen írsz vagy ötletelsz, kié lesz az eredmény? Egy bayreuthi (Németország) és aaltói (Finnország) kutatócsoport 184 embernek tette fel ezt a kérdést. A résztvevők ötleteltek és írtak, egyszer egyedül, egyszer AI-val, majd egy héttel később fel kellett idézniük, mi volt a saját gondolatuk és mi a gépé. Egy hét alatt összemosódott a kép: az AI használata rontotta annak pontosságát, hogy a résztvevők felismerjék egy ötlet vagy szöveg forrását. A legnagyobb visszaesés a vegyes, ember-AI munkafolyamatban jelentkezett, amikor az ötlet és annak kidolgozása részben az embertől, részben az AI-tól származott. Nem egyszerűen arról van szó, hogy elfelejtjük a tartalmat, hanem arról, hogy bizonytalanabbá válik, honnan származott. Ez a szerzőség, a tanulás és a felelősség szempontjából is fontos kérdést vet fel: ha egy hét múlva már nem emlékszünk pontosan arra, melyik gondolat volt a miénk, hogyan tudjuk biztosan megmondani, mihez járultunk hozzá mi magunk?

Miért csak közepes? Kísérleti, előre regisztrált vizsgálatról van szó, de a minta 184 főből állt, és a résztvevőket egyetlen egyhetes kísérleti folyamatban követték. Fontos jelzés a forrás-emlékezet és az AI-használat kapcsolatáról, de önmagában nem tekinthető végső bizonyítéknak arra, hogy az AI általánosságban rontja a memóriát.

Forrás: Zindulka, Goller, Fernandes, Welsch & Buschek · The AI Memory Gap: Users Misremember What They Created With AI or Without · CHI 2026 — link

Kutatási eredményElőzetes USA, Egyesült Királyság

Az AI használata csökkenti a kitartásunkat

A deskillingről, vagyis hogy az AI mellett kopik a saját képességünk, eddig főleg kérdőívek és kis kísérletek szóltak. Egy amerikai és brit egyetemek (a Carnegie Mellon, az Oxford, az MIT és az UCLA) kutatócsoportja most nagy, randomizált kísérletsorozatban, összesen 1222 emberrel, bizonyítékot szolgáltatott az ok-okozati kapcsolatra. A résztvevők matek- és szövegértési feladatokat oldottak meg, egy részük AI-segítséggel. Az AI mellett jobban teljesítettek, de amikor elvették a gépet, a segítséggel dolgozók önállóan gyengébben teljesítettek, és gyakrabban adták fel, több feladatot hagytak ki. A hatás már tíz-tizenöt perc után jelentkezett. A kutatók szerint a mai AI túlságosan is kényelmes társsá vált: azonnali, teljes választ ad, ritkán kényszerít arra, hogy magunk keressük a megoldást, és így fokozatosan elszoktathat a küzdelemtől.

Miért csak előzetes: preprint, még nem bírálták el. De nagy minta (1222 fő), randomizált, oksági, több feladaton megismételve.

Forrás: Liu, Christian, Dumbalska, Bakker & Dubey · AI Assistance Reduces Persistence and Hurts Independent Performance · arXiv preprint, 2026 — link

Kutatási eredményKözepes USA

A tinik agya: mi épít, mi nem

És mi épít, ha a gép bont? A londoni King's College kutatói egy nagy, amerikai longitudinális adatbázist, az ABCD-vizsgálatot elemezték: több mint 7000 serdülőt követtek két éven át, és azt nézték, mely hétköznapi szokások járnak nagyobb kognitív fejlődéssel, elsősorban az önkontrollban és a figyelemben. A hosszabb alvás és a nem-képernyős, nem-fizikai szabadidős tevékenységek nagyobb fejlődéssel jártak, a passzív képernyőnézés és a közösségi média ezzel szemben kisebbel. Nem AI-specifikus, de a tágabb kép ugyanaz: a fejlődő agyat a lassú, aktív elfoglaltságok építik, viszont a görgetés nem.

Miért csak közepes: megfigyeléses, hosszú távú, követéses adat, együttjárást mutat, nem okságot.

Forrás: Zheng et al. (King's College London) · Associations of Sleep, Screen Time, and Extracurricular Activities With Cognitive Development · Journal of Adolescence, 2026 — link

Szakértői véleményVélemény Egyesült Királyság

Ne szervezd ki a gondolkodást

A szakértői hang a héten Oliver Burkeman, a Four Thousand Weeks szerzője, aki a figyelemről és az időnk korlátozottságáról ír. Egyik visszatérő gondolata, hogy az írás nehézsége nem feltétlenül probléma, amit ki kell küszöbölni: a gondolkodással járó erőfeszítés maga is része a munkának. Az üres képernyővel való küzdelem ezért nem egyszerűen nyűg, hanem az a folyamat, amelyben az ötleteink formát öltenek. Ez jól kapcsolódik az AI használatának egyik fontos kérdéséhez: mit veszítünk, ha a gép nemcsak a kész szöveget írja meg helyettünk, hanem azokat a nehéz gondolkodási lépéseket is átveszi, amelyekből a saját megértésünk megszületik?

Miért csak vélemény? Mert Burkeman itt nem kontrollált kísérlet eredményét ismerteti, hanem saját tapasztalataiból és más szerzők gondolataiból épít fel egy esszét. Ettől még fontos szempont lehet, de nem szabad kutatási eredményként bemutatni.

Forrás: Oliver Burkeman · The Imperfectionist · 2026 — link

Kutatási eredményErős USA

Az ellenpont: amikor jól megépítve tényleg segít

És hogy a kép becsületes legyen: az AI megfelelően megtervezve valóban segíthet. 2025-ben amerikai kutatók közzétették az első randomizált kontrollált vizsgálatot egy kifejezetten mentális egészségügyi kezelésre fejlesztett, generatív AI-ra épülő chatbotról, a Therabotról. A vizsgálatban 210 felnőtt vett részt, akiknél depresszió, generalizált szorongás vagy evészavar szempontjából magas kockázat állt fenn. A négyhetes beavatkozás végére a Therabotot használók tünetei mindhárom vizsgált csoportban szignifikánsan nagyobb mértékben csökkentek, mint a várólistás kontrollcsoportban, és a javulás a nyolchetes utánkövetésnél is megmaradt. A lényeg éppen az, hogy itt nem egy általános célú chatbotot használtak: a Therabotot mentális egészségügyi kezelésre tervezték és szakértők által finomhangolták. A kutatók ugyanakkor maguk is hangsúlyozzák, hogy nagyobb klinikai mintákon további vizsgálatokra van szükség az eredmények megerősítéséhez és általánosíthatóságának megítéléséhez.

Miért erős ez a bizonyíték? Mert nem egy felhasználói felmérésről vagy egyetlen esetről van szó, hanem randomizált kontrollált vizsgálatról, klinikailag jelentős tünetekkel rendelkező résztvevőkkel. Ez fontos ellenpontja annak az állításnak, hogy az AI szükségszerűen csak elvesz a gondolkodásból vagy a jóllétből.

Forrás: Heinz et al. (Dartmouth) · Randomized Trial of a Generative AI Chatbot for Mental Health Treatment · NEJM AI, 2025 — link

Heti protokoll · AI FIT · Logika-pillér

Jelöld meg, mi a tiéd

A hét egyik kutatása szerint egy hét alatt elfelejtjük, mi volt a saját gondolatunk és mi a gépé. A gyakorlat ezt őrzi meg. Amikor AI-jal dolgozol egy szövegen vagy ötleten, írd külön, akár más színnel vagy egy külön sorba, hogy melyik rész a tiéd és melyik a gépé. Nem a pontos nyilvántartás a lényeg, hanem hogy tudatában maradj: hol gondolkodtál te, és hol vetted át a kész választ. Ez a különbség dönti el, hogy épül-e a tudásod, vagy csak átfut rajtad.

AI FIT protokoll · Logika-pillér